Drop Down MenusCSS Drop Down MenuPure CSS Dropdown Menu
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Életmód. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Életmód. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. május 31., péntek

május 31, 2019

Nem a gluténra vagyunk érzékenyek, hanem a glifozát nevű gyomirtóra


A probléma kialakulásában nagy szerepet játszhatnak a génmódosított növények.
A gluténhez kapcsolt betegség - mint amilyen a gluténérzékenység - a vékonybél krónikus, felszívódási zavarokkal járó megbetegedése, amelyet bizonyos gabonafélékben található növényi fehérje, a glutén vált ki az erre érzékeny embereknél. A cöliákia (gluténszenzitív enteropathia) hosszú időn át lappanghat, kései felismerése súlyos felszívódási zavarokhoz és tápanyaghiányhoz vezethet.
Viszont egyre több szakértő állítja, hogy a gluténintolerancia nem csak a génekre vezethető vissza, hanem bizony, a probléma kialakulásában nagy szerepet játszhatnak bizonyos, ember által előidézett környezeti változások.
Az Institute for Responsible Technology (IRT) szerint kapcsolat van a génmódosított (GMO) élelmiszerek és a gluténhoz köthető egészségügyi rendellenességek között.
És ami a génmódosított élelmiszereket illeti, az amerikai szakhatóságok szerint azok a következő egészségügyi problémákat vetíthetik elő:
immungyengeség és allergiás reakciók kialakulása;
lassuló emésztés;
bélproblémák;
a bélflóra egyensúlyának felbomlása;
a bélfalak sérülékenysége;
Az Egyesült Államokban jelenleg 9 GMO alapélelmiszernek számító növényt termesztenek: kukoricát, szóját, gyapotot (olajnak), repcét (olajnak), lucernát, cukorrépát, sütőtököt, cukkinit, és Hawaii papayát. Az említett növényeket forgalmazzák is. Viszont ezek a génmódosított növények képesek tolerálni a glifozát nevű gyomirtószert, csak ez azzal jár, hogy felhalmozódik bennük egy úgynevezett Bt toxikus vegyület, amely káros hatással van a gyomorra, bélrendszerre, de a szakértők újabban arra is fényt derítettek, hogy a mérgező vegyszer a vérsejteket is megtámadhatja, aminek következtében akár leukémia is kialakulhat, éppen ezért egyre több szakember, orvos indított felvilágosító kampányt, mozgalmat, követelve a GMO-élelmiszerek visszaszorítását, illetve azok termelésének leállítását.
A GMO-növényekből készülő takarmányokat fogyasztó állatok húsából készült élelmiszerek különböző gyulladásos betegségeket, vagy akár rákot is előidézhetnek.
dátum: Nincsenek megjegyzések:
Címkék: ,

2019. március 10., vasárnap

március 10, 2019

A MAGYARSÁG ŐSI GYÓGYMÓDJAI


A Kárpát-medencébe keletről visszatérő magyarság igen magas gyógyító kultúrával rendelkezett. Ennek egyik legkiemelkedőbb bizonyítéka a koponyalékelés ismerete és használata. Őseink szinte minden bajra tudtak gyógyírt. Számukra teljesen természetes volt az a szemlélet, hogy a betegséget mindenek előtt a lélek baja, legyengülése okozza, s ez válik később testi tünetté.
Őseink tudták, hogy ha az ember nem a világ rendje, a természet tanításai szerint él és cselekszik, előbb-utóbb megbetegszik. Vezérlő elvük a mértékletesség volt. Korabeli feljegyzések alapján bizonyos, hogy tudásuk része volt a testnedvek vizsgálata alapján való betegség-megállapítás, a gyógyírok (viasz, vaj, faggyú, szurok, méz, tej stb.) használata, a hővel, melegítéssel, izzasztással való gyógyítás, a szem szivárvány hártyájából következtetés a testi bajokra (íriszdiagnosztika), a vízgyógyászat, iszappakolás, agyagterápia, színterápia, köpölyözés, ásványokkal való gyógyítás, gyógynövény terápia, gyógyító étkek alkalmazása. Használatos volt a hanggal, hangszerekkel, énekkel gyógyítás, de a masszázs, csontkovácsolás és a sebészeti beavatkozások is ismertek voltak. Mindent átszőtt és megerősített a ráolvasás, az ima, fohász, a különféle „módosult tudatállapotokban” való gyógyítás, gyógyulás.
A régi magyarság a természeti elemeket isteni őselvként tisztelte. Ezekben az őselemekben – tűz, víz, föld, levegő – rejlő erő betegségeket okozhatott, de gyógyíthatott is attól függően, hogy az embernek milyen viszonya volt a természet rendjével. Belesimult-e az isteni törvényekbe, vagy azok ellenére próbált élni.
Gyógyírok
Szembetegségeknél a tavaszi szőlő levét, fülfájásra a kövirózsából sajtolt levet, kisbabák csipássága ellen anyatejes lemosást használtak.
A fokhagyma igazi csodaszer volt, minden bajra használták! Árpa ellen a szemre kenték, fülfájásra a fülbe dugták, torokfájásra teáját itták, s kifőtt szárát a nyak köré tekerték.
A langyos méz a savtúltengésben szenvedőket gyógyította, semlegesítette a gyomorsavat, bevonta a nyálkahártyát, elpusztította a baktériumokat. Segítette az emésztést, a májműködést, méregtelenített és erősítette idegrendszert.
Terápiák
Saját vizelet-terápia: pattanások, szemölcsök, sebek, csípések, viszketegség, torokfájás, tüdőbaj és gyomorfekély gyógyítására használták.
Érvágás: magas vérnyomásnál használták, vagy a testre piócákat tettek. Erős fejfájásnál a homlokon eret vágtak.
Hővel, melegítéssel gyógyították például a fülfájást, forró iszappakolással a görcsös izmokat és a reumát.
Izzasztó kunyhóban, gyógyító szertartás közepette élték meg a négy elemmel való közvetlen kapcsolatot. Ott volt a föld, amin ültek, a levegő, a gőz, amit belélegeztek, a víz, amit a kövekre locsolt a szertartás vezetője, és a tűz, melyben a köveket felforrósították. A szertartás megtisztulást, újjászületést jelentett. Mindhárom szinten (test, lélek, szellem) gyógyított.
A ráolvasás azon az ősi tudáson alapszik, hogy minden kimondott szónak (sőt még a gondolatnak is) teremtő ereje van. Régi szavaink, az igéz, megigéz, arra utalnak, hogy szavaink által el tudjuk távolítani az ártó erőket, így a betegséget is.
A hanggal, zenével gyógyítás azon a felismerésen alapszik, hogy a hang - rezgés, a világegyetem lényege pedig szintén a rezgés. Minden, ami él, az rezeg. A betegség rossz rezgés. A hanggal gyógyító táltos „ráhangolódott” a beteg rezgésére, kisugárzására, s a megfelelő gyógyhatású rezgés (hang, ének) előidézésével gyógyított.
A csontkovácsolást, masszázst („kenést”) igen régen használják már a kificamodott, fájó csontok, testrészek helyrerakására, a csigolyák mozgásának felszabadítására.
Az ima, a fohász minden gyógyítás alapja. Kezelések előtt, alatt, után alkalmazták, de önállóan is teljes értékű gyógymódnak tekintették, amely a lélek tisztításán, gyógyításán keresztül hatott vissza a testi bajokra.
A magyarság „tudó emberei"
Legmagasabb tudással a Táltos (régiesen Tátos) bírt. Tát szavunk, jelentése nyit, vagyis a Táltos megnyitja lelkét, szellemét, tudatát, és e nem hétköznapi tudatállapotban sokkal tisztábban észleli a kézzel meg nem fogható, nem látható világ erőit, energiáit. A Táltos tehát képes arra, hogy a környező világ mások számára rejtett erőit, minden lény, ember, állat, növény, tárgy által kibocsátott rezgést, mint információt érzékelje, és így szerzett többlet-tudásával választ kapjon olyan kérdésekre, melyek hétköznapi szinten – „józan paraszti ésszel” nem megválaszolhatók. A Táltos birtokolt minden olyan képességet, melyet a továbbiakban felsorolt gyógyítók bírtak és használtak.
A Látó - „Igazlátó” szintén olyan ember volt, aki látott, érzékelt szemmel nem látható, a hétköznapi ember számára nem észlelhető erőket. Kezeléssel, gyógyítással ritkán foglalkozott. Hozzá elsősorban tanácsért fordultak, hogy segítsen megfejteni, megtalálni rejtett dolgokat.
A Rejtező a révülés ősi technikáit alkalmazva lépett kapcsolatba a hétköznapi érzékelésen túli erőkkel. Szintén tanácsért, információért fordultak hozzá, illetve jeles napokon, szertartásokon segített kapcsolatba lépni a nem hétköznapi világgal.
A Tudós - „Tudákos” ember, Javas ember olyan bölcs volt, aki értett a gyógynövényekkel, állati eredetű anyagokkal, mondókákkal, imákkal, fohászokkal való gyógyításhoz. Ismerte a csillagok járását és üzenetét, illetve szintén érzékelt olyan erőket, energiákat, melyek a hétköznapi ember számára elérhetetlenek voltak. Jósolt, javasolt és értett a rontások levételéhez.
A Füves ember gyógynövényekkel gyógyított. Ismerte a régóta gyógyításra használt füveket, fákat, és az azokból készíthető teákat, főzeteket.
A Garabonciások befolyásolni tudták az időjárást. Nevük gara=kara=fekete, és bonc=bontó összetételét úgy értelmezhetjük, hogy fekete erőkkel bontó, vagy rontó. A régi lovas-nomád időkben „csatabűvölőnek” is nevezték őket, mert az ő feladatuk volt az ellenség erejének gyengítése, elsősorban rossz időjárás, jégeső, forgószél rájuk zúdításával. Sok monda él a nép ajkán a hajdan vándorló Garabonciás diákokról, akik mindenféle varázslatot tudtak csinálni.
A hagyomány szerint a boszorkány nem tudással született, nem révülés során kapta tudományát, hanem tanulta, örökölte azt. Elsősorban rontással foglalkozott. Jellemző magyar jóslási és rontási mód volt a babolás, melyhez megfelelő számú fekete-fehér és rajzos száraz babot használtak szitában, rostában forgatva. A babok (bábok vagy babák) a rostában „elevenként” mutatták a választ feltett kérdésekre.
dátum: Nincsenek megjegyzések:
Címkék: , , , ,

2019. február 11., hétfő

február 11, 2019

Götli Kinga Réka: Egy mosoly mindenkiben ott bujkál...



Utazók vagyunk. Saját létezésünk útjait járjuk. Jelenkor embereként testet öltenek bennünk a percek. Most íródnak, s írhatjuk magunk.
Télidő van. Kissé talán mindenki fázósan összehúzódik, kabátunkat szorosabbra fogjuk. Lépteink felgyorsultak, s inkább a föld szürkébbik felét nézzük. Lefelé figyelünk, semmit se látva. Nem tekintünk távolba, nem nézzük az elhaladó emberek arcát. Nem érdekel, mi van bennük, s a magunk arca és érzülete sem olyan fontos már. Megyünk, tesszük, amit kell, amit elvárnak tőlünk. Futunk kötelességeink nyomában. Ha megszólítanak, megrezzenünk. Bajt sejtünk, tartunk attól, ki figyelmét ránk irányítja, vajon mit és kit is láthat meg bennünk.
Fázósabb lett a Világ...
Oly szürkévé vált minden, s a remény a végtelenbe szalad. Két kezünk markolna. Jobbat, szebbet, igazabbat. Mást, mint ami van. De meglátjuk-e azt, mink is van pontosan. Merünk-e a felszín alá nézni? Adni magunkból? S van-e mit adnunk?
Hiszem, hogy van! Egy mosoly mindenkiben ott bujkál, a volt megélt örömében, a holnap szép reményében, a jelen megnyugvó percében. A mosoly gyermeki, önfeledt öröme, ha elfeledve is, de él bennünk.
Rohanó világunkban, ha a csend megérint bennünket és hagyjuk is belénk áramlani, kinyílhatnak a kapuk. Őszintén megélhetjük az adandó percet, igazként, szépként, tehermentesen. A pillanat ajándéka hatással van ránk, múlandó jelenünkben az örök létezés kulcsát adja nekünk, minden ragyogó napfényével együtt.
E pillanat ajándék. Éljünk vele! Töltsük meg szívünket csordultig!
Éljük meg felnyíló érzelmeinket! Őszinte, s tiszta minden mozdulat. Nem fáj, nem mar, csak átölel.
Biztonságban vagy, s lehetsz önmagad. Az, aki vagy! Hozd e kedves percet szaladó világunkba, s mikor már erőd fogytán, állj meg! Hívd a csendet, hogy mosoly fakadhasson pirosló szíveden.
S aztán menj tovább, haladj. Ne félj!
Ne félj őszintén érezni. Magadnak légy igaz! Kiálts, ha fáj, s aztán hagyj időt a gyógyulásra! Hagyd, hogy megszólaljon benned a tiszta szó, Jelenkor embere! Gyógyulj! Legyél magad gyógyító orvosa!

Ne félj, ha látnak!
Örvendj és kiálts!
Összegezz. Érzésed, s tapasztalásod tiéd.
Menj, haladj tovább, s fakadjon mosoly pirosló szíveden.
Add ezt magadból!
S öröm lesz, hogy látnak. Benned a Minden él. Ez ragyog fel arcodon.
Ne várj el semmit, csak adj és fogadj!
Legyél te fázós világunk mosolygó gyermeke. Szerelmese!
Légy te, aki itt él a jelen idő kinyíló pillanatában
Mindannyiunk ébredő hajnaláért!


Götli Kinga Réka
dátum: Nincsenek megjegyzések:
Címkék: ,

2019. február 10., vasárnap

február 10, 2019

Kazsimér Nóra: Ezeket olvasd, ha kimerült a lelked!


Sokszor és sokan érezzük azt, hogy már nem elég a pihenés, vagy egy kávé a barátokkal, és már a kedvenc zenénk sem tud ránk pezsdítően hatni.
Úgy érezzük hiába teszünk meg mindent a feltöltődés érdekében, valami mégis hiányzik. Ilyenkor, mikor a hétköznapok árnyéka elhalványítja életcéljaink körvonalait, lehet, hogy érdemes volna elővenni egy jó könyvet. Na, nem a sok elméleti okosságot felsoroltató, közhelyes önsegítő fajtából.
Most kiválogattam 6 regényt, sorsokról, szeretetről, útkeresésről, álmokról, önmagunkkal való harcról, kitartásról, életről és halálról, a lélek ezer arcáról, melyek talán segítenek újra fényt gyújtani a mindennapok egyformaságának sötétjében.

1. Elizabeth Gilbert : Ízek, imák, szerelmek
„Jobb, ha a saját sorsodat éled tökéletlenül, mintha másvalaki életét próbálnád hibátlanul leutánozni. Szóval a saját utamat járom, és lehet, hogy tökéletlen vagy döcögős, de legalább teljes egészében az enyém.”

Elizabeth Gilbert önéletrajzi regénye spirituális utazásra hívja olvasóit, vele együtt tanulhatjuk meg, mit jelent megismerni, megszeretni, és ha kell, elengedni az embereket. Elizabeth harmincas, sikeres nő – volt. Gazdag férj, álomház, fényes karrier. Egyik pillanatról a másikra az élete mégis romokban hevert, látszólag ok nélkül. Egy szörnyű válás és az azt követő depresszió után, megmérgezett kapcsolatokkal a háta mögött nekivágott a nagyvilágnak, hogy végre rájöjjön, ki is ő, és mit akar az élettől. Zarándoklata Itáliába, Indiába és Indonéziába vezet, ahol olasz dzsigolók, indiai guruk, indonéz gyógyítók között bizonyítja, hogy mind a boldog pillanatokat keressük, akármelyik szegletében élünk is e világnak. Őszinte, humoros és mély érzelmű könyve mindannyiunknak szól, akik ébredtünk már úgy, hogy „ettől a naptól kezdve változtatok az életemen”.Egy nő, aki nem akart többé megfelelni. Egy nő, aki elengedte a jelenét, és megtalálta a boldogságát. Egy nő, akiben magunkra ismerhetünk.

2. Heinrich Harrer :Hét év Tibetben
„Te azt az embert csodálod, aki felér a csúcsra; mi azt, aki lent hagyja önteltségét.”

Ez a méltán világhírű könyv több mint negyven nyelven, számos kiadásban, több millió példányban kelt el világszerte az elmúlt évtizedek során. Míg Európában dúlt a második világháború, az író, Heinrich Harrer, mint szökött hadifogoly több ezer kilométert megtéve a Himaláján keresztül eljut Tibetbe, és annak tiltott fővárosába. Ott tartózkodásának hét éve alatt nemcsak a tibeti népet, kultúrát ismeri és szereti meg, hanem a fiatal, éppen trónra lépő XIV. Dalai Láma személyes barátjává fogadja őt.

3. Cecelia Ahern : Ahol a szivárvány véget ér  „Rájöttem, hogy az otthon nem egy hely, hanem egy érzés.”

Rosie és Alex jóban-rosszban kitartanak egymás mellett, és életre szóló szövetséget kötnek az iskola és a felnőttek zord világa ellen. Az izgalmas órai levelezések alatt még nem sejtik, hogy életük következő jó néhány évét is így fogják eltölteni: egymással levelezve…
A sors újra és újra elválasztja őket egymástól, hogy próbára tegye barátságukat, kitartásukat és őszinteségüket. A gyerekek komoly felnőtté cseperednek: mindketten dolgoznak, házasodnak, gyereket nevelnek, válnak, de a varázslatos kötelék, amely összeköti őket, életük minden öröme és bánata közepette is megmarad.
Több van-e köztük puszta barátságnál? Ha kapnának egy utolsó lehetőséget, kockára tennének-e mindent az igaz szerelemért?

4. Paulo Coelho :Az alkimista
„Mindig a virradat előtti óra a legsötétebb.”

Paulo Coelho 1988-ban megjelent regénye, Az alkimista minden idők legnagyobb könyvsikere az író hazájában, Brazíliában, ahol eddig közel kétszáz kiadásban látott napvilágot.
A spanyol pásztorfiú története – jelképes zarándokútja – arra ösztönöz bennünket világnézetünktől függetlenül, hogy merjünk hinni álmainknak, vegyük kezünkbe sorsunk irányítását, találjuk meg elrejtett kincsünket, ami csak a miénk, s közelebb van hozzánk, mint gondolnánk.Ez a legendás mű úgy lett világsiker néhány év alatt negyven nyelven, sok-sok millió példányban, hogy irodalmi értékét is mindenütt elismerték.

5. Dan Millman : A békés harcos útja
„A boldogság titkát, tudod, nem akkor lehet megtalálni, ha többre törsz, hanem hogyha kifejleszted a képességet, hogy élvezd a kevesebbet.”

A békés harcos útja című regény alapja Dan Millman, a világbajnok atléta igaz története, aki bejárta a test és a lélek, a szerelem és a rettegés, a világosság és a sötétség, a nevetés és a csoda birodalmát.
Dan egy Szókratész nevű öreg tanítómester, a „békés harcos” vezetésével, és egy Joy nevű rejtélyes és vidám lény kísértő hatására a végső szembesülés felé halad, mely felemeli vagy tönkreteszi őt. Kövessük Dant spirituális beavatásának útján, melyen megtanulja, mit jelent békés harcosként meghalni – és élni.

6. Cheryl Strayed : Vadon
„Valójában szabad szellemnek születtem, csak épp sosem volt annyi vér a pucámban, hogy merjek is szabad lenni.”

Első pillanatra a Vadon hasonló zarándok krónikának tűnik. Ám a szerző se nem középosztálybeli, se nem középkorú. Cheryl Strayed útja szeszélyes ötlettel indul, de ő ehhez a szeszélyhez makacsul ragaszkodik.
Anyja hirtelen jött betegsége után Strayed élete viharos sebességgel hullott szét. Családi kötelékei meglazultak és eltűntek, házassága megromlott. Életének következő éveiben egymást érték a kudarcok. Egyedül maradt mindenféle értelemben. Egy sportboltban esett pillantása a legjelentősebb amerikai túraútvonalról szóló útikönyvre. Elolvasta a szöveget: a túra teljesítése először csak homályos ötlet volt, majd egyre inkább alakot öltött, végül világos célként rajzolódott ki előtte. Zarándoklata 1100 mérföldön és három hónapon át tartott, mégpedig igen zord körülmények között. Szánalmasan felkészületlen volt erre a megpróbáltatásra, testileg és lelkileg egyaránt.

Kötetében kiváló láttató erővel idézi fel a hosszú gyaloglás keserves és felemelő pillanatait. Szenvedett a fájdalomtól, az izomláztól, a magánytól és az állandó éhségtől. A külső utazás, a távolság, a természet és a test meggyötörte, a belső viszont felemelte. Újfajta tisztelet és csodálat ébredt benne: útja végigjárása elsöprő és alapvető élményt jelentett számára.
dátum: Nincsenek megjegyzések:
Címkék: , ,

2012. december 22., szombat

december 22, 2012

Márai Sándor: A végzet csendes...



Az élet nagy, igazán végzetes drámái oly csendesen kezdődnek, hogy már nyakig benne ülünk a drámai helyzetben, s még mindig nem értjük. A rák, a szégyen, a bukás, a nagy csalódás nem úgy kezdődik, mint az irodalomban: egy napon észreveszünk egy pattanást, vagy telefonál valaki, s olyan különösen beszél a készülékbe, nem is értjük igazán a szavait, vagy a nő, akit szeretünk, egyszer elfordítja fejét, szórakozottan. Így kezdődik. Nem. Ilyenkor már meg is történt. A végzet csendes. Csak a baleset ordít, sivít és csilingel.
dátum: Nincsenek megjegyzések:
Címkék: , , , , , ,
december 22, 2012

Popper Péter: A túlingereltség igénye



Sokat panaszolt életformánk nem egy emberben észrevétlenül kifejlesztette a zaklatottság, a túlingereltség igényét. Önmaga idézi fel azt az életformát, ami miatt panaszkodik. Üresnek érzi életét, ha nincs túlzsúfolva elintézendőkkel. Nem tud mit kezdeni magával, ha véletlenül akad egy üres órája. Megriad a csendtől, a rövid ideig tartó egyedülléttől is. Szükségletévé vált, hogy „mindig történjen valami”, mindig érje valamilyen inger. Ha egyebet nem tehet, gyorsan bekapcsolja a rádiót vagy a televíziót. Miért félünk a csendtől, az önmagunkkal való maradástól? Miért bömbölnek a hegyek között, a vízparton a táskarádiók? Miért hagyjuk elveszni életünkből a vizek, a fák, a szél hangjait?


dátum: Nincsenek megjegyzések:
Címkék: , , , , ,