Előkerült egy 1300 éves térkép, ami újra írja a magyar történelmet
Egy nem mindennapi, 1300 éves térkép került elő, ami teljesen megváltoztathatja a magyar történelmet, ugyanis más színben mutatja be őseinket, és a honfoglalást, nézzük a részleteket!
Mi az, amit eddig tudtunk a honfoglalásról?
A nagy történelmi időtávlat és a viszonylag kevés írásos forrás miatt nehéz pontosan rekonstruálni a honfoglalás menetét és eseményeit. Két jelentősen eltérő fő elmélet létezik. A legelterjedtebb, hagyományos nézet szerint a magyarok egy lépcsőben szállták meg a Kárpát-medencét. A honfoglaló törzsek eszerint 895 táján telepedtek le a Kárpát-medence alföldi területein. Ekkoriban I. Szvatopluk morva fejedelem fiainak birodalma már széthullóban volt, ami megkönnyítette a dolgukat.
902-re a Kárpát-medence egész területét irányításuk alá vonták, bár az állataik miatt főként az Alföld, Mezőföld, Kisalföld, Csallóköz és Szerémség területein telepedtek le, ahol megfelelő minőségű legelők álltak rendelkezésre. E nézet szerint az itt lakó, főleg avar és szláv eredetű népek nem éltek túl sűrűn a vidéken és pár emberöltő alatt beolvadtak az új jövevények törzseibe. Ha földművelésben nem is, állattartásban valószínűleg volt mit tanulniuk a magyaroktól, akik ridegtartással, téli takarmányozás nélkül nevelték állataikat.
Egy nem mindennapi, 1300 éves térkép került elő, ami teljesen megváltoztathatja a magyar történelmet, ugyanis más színben mutatja be őseinket, és a honfoglalást, nézzük a részleteket!
Mi az, amit eddig tudtunk a honfoglalásról?
A nagy történelmi időtávlat és a viszonylag kevés írásos forrás miatt nehéz pontosan rekonstruálni a honfoglalás menetét és eseményeit. Két jelentősen eltérő fő elmélet létezik. A legelterjedtebb, hagyományos nézet szerint a magyarok egy lépcsőben szállták meg a Kárpát-medencét. A honfoglaló törzsek eszerint 895 táján telepedtek le a Kárpát-medence alföldi területein. Ekkoriban I. Szvatopluk morva fejedelem fiainak birodalma már széthullóban volt, ami megkönnyítette a dolgukat.
902-re a Kárpát-medence egész területét irányításuk alá vonták, bár az állataik miatt főként az Alföld, Mezőföld, Kisalföld, Csallóköz és Szerémség területein telepedtek le, ahol megfelelő minőségű legelők álltak rendelkezésre. E nézet szerint az itt lakó, főleg avar és szláv eredetű népek nem éltek túl sűrűn a vidéken és pár emberöltő alatt beolvadtak az új jövevények törzseibe. Ha földművelésben nem is, állattartásban valószínűleg volt mit tanulniuk a magyaroktól, akik ridegtartással, téli takarmányozás nélkül nevelték állataikat.
A másik jelentős elmélet László Gyula nevéhez fűződik. A kettős honfoglalás elmélete szerint a magyarság ősei két lépcsőben szállták meg a Kárpát-medencét. Az első szakasz 670 körül volt (griffes-indás kultúra), míg a második szakasz a jól ismert 9. század végi bejövetel. Figyelemreméltó, hogy az itt lakó avarok és magyarok között harci cselekményre nem került sor, ami a két kultúra azonosságát vagy legalábbis nagyfokú hasonlóságát jelenti. László Gyula szerint az avarok és magyarok egymáshoz hasonló nyelven beszélhettek.
A megdöbbentő 1300 éves térkép szerint a magyarok már a honfoglalás előtt is a Kárpát-medencében tartózkodtak, a térkép címénél az áll, hogy Pannonia, azaz Hungária 750-ben. Meglepő, de azt mutatja, hogy 895-ben, a sokak által ismert honfoglaláskor csupán a már itt lévő magyarokhoz csatlakoztak a keletről érkező újabb törzsek tagjai. Az ősi magyarok valójában a 700-as évek derekán foglalták el és tették magyarrá azt a földet, amin mind a mai napig élünk.
Amit eddig tudtunk a Kárpát-medence népeiről
375 - A hunok egyes elemei túlélhették a népvándorlások viharait, és megmaradhattak a Kárpát-medencében; a néphiedelem (valószínűleg tévesen) tőlük származtatja a székelyeket, Csaba magyarjait. A hun nyelvről, írásbeliségről keveset tudunk, valamilyen türk nyelvet beszélhettek, több más nyelv mellett.
568 - korai avarok, másnéven várkonyok. Nyelvükről keveset tudunk, valószínűleg valamilyen türk nyelvet beszélhettek, szintén több más nyelv mellett (gepida, alán, szarmata stb). Makkay szerint a várkonyokkal jöhettek be a mezőségi magyarok és a csángók ősei.
670 - kései avarok, másnéven onogurok. László Gyula és Makkay János szerint az onogur-bolgár beköltözőkkel együtt jelentős 'finnugor' (=magyar) elem érkezett a Kárpát-medencébe. Az onogur-magyar társadalomban osztálytagolódás volt: a vezető réteg türk nyelven, míg a köznép magyarul beszélt. Hozzájuk kötődik a jelentős griffes-indás kultúra. A világ népei számára magyart jelentő "Hungarus" elnevezés is az onogurból származik. Makkay szerint a székelyek ősei az onogurokkal jöhettek be. Szerinte az onogur-avarok utolsó királyát Attilának hívták, az ő halálával esett Avarország zűrzavarba 795 tájékán.
860-895 - A honfoglalók fokozatos bejövetele. László Gyula és Makkay János szerint törökös nyelvük volt, és az itt található onogur-magyar tömegek asszimilálták őket. A magyar nyelvben sok török jövevényszó található; ezek származhatnak a honfoglalóktól, de föntebb tárgyalt népektől is.
Végül pedig laktak itt szórványosan szlávok is, főleg az avar/magyar nyelvterület határain. Több földműveléssel kapcsolatos magyar szó szláv eredetű vagy közvetítésű. Az 1300 éves térkép szerint azonban már itt tartózkodtak a magyarok, nézzétek meg ti is ezt a nem mindennapi videót, a hideg futkosott a hátamon, amikor először megláttam!
A cikk forrása: magyarorszagom.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése