Szinay Balázs: Felvidékről az angyal… – Saróka Liliána és a versmegzenésítés
Saróka Liliána jelenségét lehetetlenség néhány
gondolatban összefoglalni, hiszen mindössze 26 éve ellenére már számtalan
verset zenésített és adott elő akár szólóban, máskor különböző formációk
tagjaként. Gyakorlatilag versmegzenésítésen és verszenével nőtt fel azok szeme
láttára, akik pályáját nyomon követték. Így csak egy-egy momentumot ollózok ide
színes, szerteágazó tevékenységéből abban a biztos tudatban, hogy közvetlen,
barátságos és élettel teli egyénisége, zenei világa további tájékozódásra
készteti az olvasót, melyhez akár a Facebook-on vagy a Youtube-on is bőséges
alapanyagot talál!
Bemutatkozó gyanánt Liliánától idézek pár sort: „Már
gyermekkoromban érdeklődtem a zene, a művészetek iránt. Énekeltem, szavaltam,
táncoltam néptánccsoportban, zongoráztam, kántorképzőben is tanultam, s több
versenynek voltam eredményes résztvevője.
Egy versenynek köszönhetem azt is, hogy 2006 év végén
gitárt vettem kezembe, és verseket kezdtem el megzenésíteni a gitár akkordok
tanulásával egy időben. 2008 tavaszán már részt vettem a Tompa Mihály
szavalóverseny megzenésített versek kategóriájában, ahol 3. országos helyezett
lettem, 2009-ben 2., 2010-ben 3. és 2011-ben 1. helyezett.
A 2008 nyarán megszervezett SZMAZE (Szlovákiai Magyar
Zenészek Egyesülete) tehetségkutató verseny további ajtókat nyitott meg
előttem, s egyre többen megismerhették zenémet.
A Kárpát-medence legkülönbözőbb helyein és fesztiváljain játszottam már, nem csak egyedül, de volt zenekarommal, a MoSaiC-kal is.
A Kárpát-medence legkülönbözőbb helyein és fesztiváljain játszottam már, nem csak egyedül, de volt zenekarommal, a MoSaiC-kal is.
2009 őszén nagyon nagy megtiszteltetés ért. Én lehettem
Révész Sándor felvidéki turnéjának vendége.
A megzenésített versek a műfajában forrt össze az, amit eddig tanultam, s tapasztaltam, s így próbálom zenémmel képviselni azokat az értékeket, amiket őseinktől kaptam.”
A megzenésített versek a műfajában forrt össze az, amit eddig tanultam, s tapasztaltam, s így próbálom zenémmel képviselni azokat az értékeket, amiket őseinktől kaptam.”
Rendhagyó módon elsőként nem is versmegzenésítéseiből,
hanem saját dalai közül idézek fel egyet, mely által én is megismerkedtem vele
korábban:
A folytatásban pedig József Attila „Halálos szerelem”
című versének kiváló zenei változatát ajánlom a figyelmekbe:
József Attila: Halálos szerelem
s ha nem volt még halálos szerelem,
azt akarom, ez halálos legyen,
értelmes kín: mert nincs értelme annak,
ha embernek üres kínjai vannak,
s ha nem szeretsz úgy, mint tenmagadat,
én meg fogom majd ölni magamat,
nem hogy szerelmem vagy bosszúm mutassam,
de jobban fájna elsorvadni lassan,
s árnyék leszek, melytől szorongva félsz,
bíró, kitől büntetést nem remélsz:
Vigyázz! Ne hagyj meghalnom, amíg élsz!
Liliána manapság leginkább az Estendøn nevü formáció
tagjaként hallható / látható.
Zenei oldalát az alábbi elérhetőségen követhetjük:
Szinay Balázs
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése